Beszámoló a 2013. november 30-án, szombaton rendezett kerekasztal-megbeszélésről

2013. november 30-án a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Történettudományi Szakbizottsága szervezésében egy kerekasztal megbeszélésre került sor A romániai magyar nyelvű tankönyvek főbb problémái címmel. A megbeszélésen részt vett több kolozsvári, Kolozs-, Hargita-, Maros-, Szilágy- megyei középiskolai történelemtanár, a szervező intézmények képviselői, dr. Péntek János professzor, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság és az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumi elnöke, valamint Virág Erzsébet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének közép-erdélyi regionális alelnöke. A szervezők dr. Nagy Róbert és dr. Tóth Szilárd egyetemi adjunktusok voltak. Az ülést dr. Nagy Róbert vezette.

A megbeszélésen részt vevők négy témakörben tanácskoztak: a régi és az új, megírandó romániai magyar kisebbség története és hagyományai tankönyvről, a Székelység története kézikönyvről és tankönyvről, a 2013-ban megjelent, a romániai magyar tannyelvű oktatásnak szánt történelmi atlaszról, valamint a történelem tankönyvek fordításának hiányosságairól, hibáiról.

Miután dr. Rüsz-Fogarasi Enikő, a BBTE Történelem és Filozófia Karának magyar dékán-helyettese és dr. Pál Judit a BBTE Magyar Történeti Intézetének igazgatója és a KAB Történettudományi Szakbizottságának elnöke köszöntette a résztvevőket, Virág Erzsébet vázolta a tankönyvkiadás jelenlegi helyzetét, és dr. Péntek János professzor mutatta be részletesen a magyar nyelvű tankönyvkiadás fejlődését 1989-től napjainkig.

Az első témakör tárgyalása a jelenleg is használatos magyar kisebbség története tankönyv két szerzője, Vincze Zoltán és László László tanár urak hozzászólásaival kezdődött. Vincze Zoltán röviden ismertette a tankönyv születésének körülményeit, a koncepciót, amely szerint íródott és arra biztatta a fiatalabb generáció jelen lévő képviselőit, hogy igyekezzenek egy színesebb, mozgalmasabb, vonzóbb tankönyvet írni. Ezután a gyakorló középiskolai tanár kollégák mondták el az új tankönyvvel kapcsolatos elképzeléseiket.

A második témapontról folytatott beszélgetés elején a székelység története tankönyv jelen lévő szerzői közül dr. Hermann Gusztáv a kötet főszerkesztője mutatta be röviden a könyv születésének körülményeit, a koncepciót, amely mentén megírták és természetesen a megjelenés következményeit. A jelen lévő szerzők beszámoltak az újabb javított változaton alkalmazott változtatásokról, amelyeket az építő jellegű kritikák nyomán foganatosítottak. A hozzászólók dicsérték a tankönyv színességét, tetszetős megjelenését, gyerek- és olvasóbarát jellegét.

A 2013-ban megjelent magyar nyelvű történelem atlasz témájának tárgyalása a jelen lévő szerzők (dr. Vajnás János, dr. Váradi Éva és Wolf Ágnes középiskolai tanárok) hozzászólásaival kezdődött. A szerzők elmondták az atlasz megjelenése utáni sajtócikkekben megjelent vádakkal kapcsolatos álláspontjukat, és válaszoltak az atlasz szerkesztése és bizonyos térképek fordítása körül felmerülő kérdésekre. A történelmi térképek jelen lévő szakértője, dr. Bartos-Elekes Zsombor térképész, a BBTE Magyar Földrajz Intézetének docense hozzászólásában részletesebben ismertette a történelmi atlaszok szerkesztése és kiadása körüli helyzetet, valamint a megbeszélés tárgyát képező kiadvány helyét ebben a rendszerben. A jelen levő középiskolai tanárok, akik már használják az atlaszt, egybehangzó véleménye az volt, hogy kiadása szükséges volt és a célnak megfelel, azaz a benne összegyűjtött térképek az általános iskolától a középiskola utolsó osztályáig egyaránt használhatóak.

Az utolsó napirendi pont a tankönyvfordítással kapcsolatban felmerülő hiányosságok és hibák problematikája volt. A résztvevők az általános hibák mellett elrettentő példákat hoztak fel a rossz fordításra, a történelmi fogalmak nem ismerésére és az igénytelenségre. Felmerült a lefordítandó tankönyvek kiválasztásának a kérdése is, amelynél gyakran nem a szakmai, hanem pénzügyi megfontolások számítanak.

A kerekasztal-megbeszélés végén a BBTE Magyar Történeti Intézetének közössége felajánlotta, hogy az elkövetkezendőkben helyet ad és biztosítja a tudományos hátteret minden olyan, magyar nyelvű történelem tankönyvekkel kapcsolatos megbeszélésnek, találkozónak, amelyre igényt tartanak a résztvevők és a meg nem jelent középiskolai történelem tanár kollégák.  A felajánláshoz csatlakozott a KAB Történettudományi Bizottságának elnöke is. A jelenlévők megegyeztek abban is, hogy az új magyar kisebbség története tankönyvhöz írnak egy-egy leckét, és 2014. március folyamán találkoznak Kolozsvárt a mostani helyszínen és elkezdik az új tankönyvről szóló megbeszélések sorozatát.