dr. Sipos Gábor, professzor emeritus
 

 

Sipos Gábor kora újkor- és egyháztörténész 1974-ben szerezett történelem szakos tanári diplomát a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. 1977 óta az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár (Kolozsvár) munkatársa. Egyetemi pályáját 1995-ben óraadó tanárként kezdte, 1998-től adjunktus, 2003-tól egyetemi docens a BBTE Középkortörténeti Tanszékén – ma a Magyar Történeti Intézetben. A szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett PhD fokozatot 1998-ban, 2011-ben habilitált a Debreceni Egyetemen. Kutatási területe a kora újkori magyar művelődéstörténet, református egyháztörténet, nyomda- és könyvtártörténet. Fontosabb munkái: A kolozsvári Református Kollégium könyvtára a XVII. században (1991), Az Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása (2000), A kolozsvári Akadémiai Könyvtár RMK-gyűjteményének katalógusa (2004, többekkel), Reformata Transylvanica (2012). Szakfolyóiratokban és konferenciakötetekben több mint 90 tanulmánya jelent meg. Tudományos tevékenységének elismeréseképpen 2005-ben Károli Gáspár-díjban, 2011-ben Pauler Gyula-díjban részesült. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, tagja a Nemzetközi Magyarságtudomány Társaságnak, a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének és az Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde-nek.