Intézetünk bemutatkozása Budapesten

2014. február 18-án a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete Budapesten mutatkozott be két, hasonló profilú intézményben. A délelőtt folyamán a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete fogadta intézetünk tagjait, melyet ezúttal Pál Judit intézetigazgató, Rüsz-Fogarasi Enikő dékánhelyettes, Sipos Gábor docens, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Lupescu Makó Mária, intézetünk titkára és Lönhárt Tamás, a jelenkor története, nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok tanszék vezetője képviselt. Intézetünk tagjait Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója és egyben a TTI igazgatója köszöntötte, aki kiemelte, hogy a jelen rendezvény az MTA BTK hosszabb távú terveinek a sorába tartozik, melynek célja a Kárpát-medencei magyarság tudományos intézményeivel való szorosabb együttműködés. A jelen rendezvényt intézetünk korábbi meghívása előzte meg, melynek keretében 2013 novemberében Kolozsváron együttműködési keretszerződés aláírására került sor a két intézmény között (a beszámoló itt olvasható). A budapesti Történettudományi Intézet népes hallgatósága előtt elsőként Pál Judit, intézetünk igazgatója szólalt fel. Beszámolójában Pál Judit röviden kitért az erdélyi felsőoktatás középkori, kora újkori és újkori előzményeire, majd részletesebben tárgyalta a későbbiekben Ferenc József nevét felvevő kolozsvári magyar egyetem megalakulásának körülményeit valamint a 20. század folyamán bekövetkezett változásokat. A módszeres elsorvasztó és beolvasztó politikának köszönhetően a 20. század 80-as éveiben már nem volt magyar nyelvű történész képzés a BBTE keretében, így a rendszerváltozás nagy kihívások elé állította az újjászerveződő felsőoktatást. Egyik legnagyobb probléma az utánpótlás kérdésének a megoldása volt, s ezen belül a középgeneráció hiánya a mai napig érezteti hatását a magyar történeti képzésben és kutatásban. Pál Judit kiemelte, hogy a rendszerváltozás óta eltelt mintegy két évtizedben folyamatosan bővült a magyar nyelvű képzés új szakok beindítása révén. A 2012-es új tanügyi törvény lehetővé tette a magyar nyelvű intézetek megalakulását a felsőfokú intézményeken belül. Ezt a lehetőséget kihasználva alakult meg a KMTI azzal a hangsúlyos céllal, hogy a történelem és vele rokon tudományok (művészettörténet, régészet, levéltár, könyvtár, turizmus) romániai magyar nyelvű felsőfokú oktatását biztosítsa. Azt is kiemelte, hogy közös kutatási témaként Erdély története élvez elsőbbséget érthető módon intézetünk oktatói körében. Egy korábbi tanulmányára hivatkozva Pál Judit azzal zárta beszámolóját, hogy reményét fejezte ki: jelen együttműködés az MTA BTK TTI és a KMTI között hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi magyar történetírás „sziget” szerepét felváltsa a „híd” szerep, összekötő kapocs legyen a két ország történetírása között.

Rüsz-Fogarasi Enikő dékánhelyettes beszámolója első felében a romániai magyar nyelvű felsőfokú képzésről nyújtott tájékoztatást, majd részletesebben ismertette a KMTI keretében folyó képzési lehetőségeket. A BBTE Románia legnagyobb egyetemeként hangsúlyosan van jelen a romániai felsőfokú képzésben, de ugyanilyen szerepet tölt be a magyar nyelvű oktatás terén is, hiszen a legnagyobb magyar nyelvű oktatói gárdával, tanulói létszámmal és képzési lehetőséggel rendelkező intézmény. A Történelem és Filozófia Fakultás keretében létrejött KMTI keretében jelenleg hét szakon folyik alapképzés (történelem, régészet, művészettörténet, levéltártan, könyvtár- és információtudományok, nemzetközi kapcsolatok, kulturális turizmus), két magyar nyelvű mesterképzőt kínál a hallgatóknak (A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, Jelenkortörténet és nemzetközi kapcsolatok), illetve a tanulmányaikat tovább folytatni akaróknak immár lehetőség nyílik, hogy a doktori iskolák keretében magyar nyelven írhassák és védhessék PhD disszertációjukat. Ehhez nagy mértékben hozzájárult az is, hogy Kovács András művészettörténész, akadémikus és Pál Judit docens mellett sikerült Romsics Ignác és Benkő Elek magyarországi akadémikusokat is bevonni az itteni PhD képzésbe, a közeljövőben pedig remélhetőleg másik két habilitált kollégánk, Rüsz-Fogarasi Enikő és Sipos Gábor is bekapcsolódhat a doktori iskola munkálataiba.

A két általánosabb egyetemi és intézeti beszámolót intézetünk tagjainak személyesebb hangvételt megengedő bemutatkozása követte. Közös elemként diákkoruk, egyetemi tanulmányaik, tanáraik (különösképpen Jakó Zsigmond) példamutató kitartásának felidézése emelhető ki. Ezt kiegészítették kutatási területeik és eredményeik bemutatásával, a hazai és nemzetközi projektekben való részvételeikkel, jelentősebb publikációik, valamint oktatói tevékenységük ismertetésével, hangsúlyozva a nehézségeket is, melyekért az oktatói normákon felüli magas óraszám és a túlzott adminisztráció okolható. Mindezek ellenére intézetünk nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tudományos tevékenység értékelésében országos szinten első helyet érjen el a BBTE történelem fakultása, valamint színvonalas és változatos magyar nyelvű történelem képzést nyújtson Romániában.

A délután folyamán az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Történeti Intézetébe látogatott a KMTI csoportja. Intézetünket Borsodi Csaba intézetvezető, rektorhelyettes fogadta. Az ELTE BTK Történeti Intézete tanszékvezetőinek, valamint az éppen ott különböző csereprogramokban (Erasmus, CEEPUS, Balassi ösztöndíj) résztvevő diákjaink jelenlétében sor került egy, az MTA BTK TTI-ben lezajlott hasonló bemutatkozásra. A hozzászólások végén úgy Borsodi Csaba, mint Pál Judit intézetigazgatók reményüket fejezték ki, hogy a jelen találkozó hozzájárul a már meglévő együttműködési kapcsolatok megerősítéséhez és kiszélesítéséhez.

Az akadémiai Történettudományi Intézetben való bemutatkozásunkról bővebben itt olvashatnak.

Időpont: 
kedd, 2014. február 18 - 11:00
h k sze cs p szo v
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30